- Apa…
- Tessék, fiam!
- Most leszek hetedikes. Elég idős vagyok egy kiskutyához?
- Ha be tudod tartani, amikről korábban beszéltünk, lehet róla szó. Etetés, sétáltatás, játék, tudod.
- Tudom. Csak mert… tudnék egy helyet, ahol vannak kiskutyák.
- Hol?
- A Tibi mondta, hogy az egyik ismerősétől tudnánk venni. Vannak nála yorkie-k, mopszok, francia bulldog, ilyesmik.
- A Tibi ismerőse mivel foglalkozik?
- Nem tudom. De Tibiék kutyusa is tőle van és azt mondta, olcsó is volt.
- Na akkor megtanulunk még valamit, fiam.
- Micsodát?
- Ha az ember kutyát szeretne, két helyről hozhat úgy, hogy azzal nem árt senkinek. Az egyik egy kennel, úgy is mondhatjuk: tenyészet, ahol gondosan és szakértelemmel nevelik a kicsiket, a szülők egészsége és boldogsága pedig fontos a tenyésztő számára. A tenyésztő tulajdonképpen egy szakember, aki fajtatiszta, egészséges anya- és apaállatot pároztat, a kölyköket szocializálja, figyel a táplálkozásukra. Hivatalos papírja van arról, hogy ő ezzel foglalkozik és a kutyusod úgynevezett törzskönyvet is kap, ami olyasmi, mint neked a születési anyakönyvi kivonatod. A tenyésztés voltaképpen egy hivatás. A másik hely is hasonló, ám mégis más. Ez a menhely. Ha nem tudod, milyen fajta kutyust szeretnél, ez a legjobb megoldás. Menhelyre olyan állatok kerülnek, akiket más emberek bántottak, vagy egyszerűen meguntak és kidobtak. Az állatvédelem egy másik hivatás, azokat az embereket pedig azzal támogathatod, hogy örökbe fogadsz tőlük egy árva lelket, hogy a helyére egy másik kerülhessen.
- Akkor a Tibi ismerőse tenyésztő?
- Nem, fiam. Ez egy nagyon összetett dolog, de szeretném, hogy értsd. A Tibi ismerőse valószínűleg szaporító. Na ez az a hely, ahonnan soha, semmilyen körülmények között nem veszünk állatot, legyen az kutya, macska, nyuszi, bármi. Ahhoz, hogy az ember tenyésztő lehessen, nagyon sok kritériumnak meg kell felelnie, ezek a kritériumok pedig mind az állatok jólétét szolgálják. Na most sok embert egyáltalán nem érdekel az állatok jóléte, csak a pénz, amit a kölykökért kaphatnak, ők emiatt nem lehetnek tenyésztők, mert sosem lesz róla hivatalos papírjuk. Őket hívjuk szaporítóknak. Ezek olyan emberek, akik nem viszik el orvoshoz a kutyusokat, hogy megbizonyosodjanak róla, teljesen egészségesek, mert nem is érdekli őket. Rengeteg betegség nem is látszik kívülről, így el tudják adni a kicsiket, de attól még ezek az állatok szenvedhetnek. Egy anyakutyának nem tesz jót, ha túl gyakran szül, egy szaporítót azonban ez nem érdekli, akár évente kétszer is anya lesz nála ugyanaz a szuka. Ezek az állatok elképesztő kínokat élhetnek át, de te, mint vásárló, ezt nem látod, mert a szaporító fogja és kocsiba rakja a kiskutyát, aztán eladja neked egy parkolóban. Látsz egy aranyos kölyköt, boldognak, jóltápláltnak, egészségesnek tűnik, te pedig örülsz, hogy még olcsó is volt. Azt nem tudod, hogy azért volt olcsó, mert az anyukája nincs kivizsgálva, nem kap jó minőségű eledelt, nem foglalkoznak vele, csak fekszik egész nap egy kennelben és szoptatja a kölykeit. Ha pedig kiskutyát vásárolsz, akkor felelősséggel tartozol annak a kutyusnak az anyjáért és az apjáért is. Ez azt jelenti, hogy csak olyan embertől veszel kutyust, olyannak adsz pénzt érte, aki nem fél a hivatalos eljárásoktól, mert nincs mit takargatnia, hiszen az anya- és az apakutya boldogsága neki fontos. És a kölyöké is, ezért ő is rengeteg kérdést tesz fel neked, nem csak elveszi az árát a kezedből és megy a dolgára.
- Akkor a Tibiék kutyája ilyen rossz helyről lehet?
- Valószínű, hogy sajnos igen. Lehet, hogy nem annyira borzasztó helyről, mint ahol apró ketrecben tartják a szülőket, lehet, hogy nincs olyan rossz élete, de ha a gazdája nem teszi meg az erőfeszítéseket, hogy elismert tenyésztő lehessen, akkor nem érdekli annyira az a kutya. Ha például évente szül nála a szuka, azzal máris rosszat tesz neki. Ahogy egy embernek, egy állatnak is regenerálódnia, gyógyulnia kell két terhesség között. Tudod, az állattartás egy nagyon felelősségteljes dolog, beszéltünk már erről. De neked, mint gazdinak, rettentő széles skálán mozog a felelősséged. Nemcsak a saját állatodért vagy felelős, hanem minden döntéseddel, ami hatással lehet más állatokra, felelős vagy értük is. Ilyen dolog ez is.
- Akkor az emberek miért vesznek ilyen helyről kiskutyát? Ők ezt nem tudják?
- Sokan nem tudják, másokat pedig egyszerűen nem érdekel, úgy gondolják, hogy amit nem látnak, az nekik nem fáj, viszont örülnek, mert olcsó volt a kutyus.
- De hát attól, hogy nem látom azt az anyakutyát, még tudom, hogy szenved. Hát most mondtad. Hát akkor nem veszek onnan kiskutyát.
- Igen, ez lenne a lényeg.
- De ha én nem veszem meg, azzal jót teszek? Más attól még megveszi.
- Jót teszel. Segítesz. Tudod, ha minden egyes ember azt gondolja, hogy ő ehhez nem járul hozzá, hogy egy ilyen szaporítónak nem tömi a zsebét, akkor annak a szaporítónak nem lesz ebből pénze és nem fogja folytatni. Nem lesz nála több szenvedő anyakutya, akinek másból sem áll az élete, minthogy fial. Nem fogja ezt tovább csinálni a szaporító, elvégre a kutya ellátása akkor is pénzbe kerül, ha mindenből a legolcsóbbat veszi az ember, de ha nem lesz neki ebben üzlet, akkor itt bezárul a kör, nem éri meg, hogy kutyát fialtasson. Ezért kell neked, mint gazdinak, okosan dönteni, amikor kutyust viszel haza.
- Én szeretnék okosan dönteni. De akkor…
- Igen?
- Lehet, hogy inkább menhelyről hoznék kutyust. Mármint… nem is tudom, milyet szeretnék, teljesen mindegy. De jó lenne otthont adni egynek, mondjuk egy olyannak, akit kidobtak. Lehet, hogy előtte ő is ilyen szaporítónál lakott, nem?
- De bizony, sok ilyen van.
- Akkor én egy ilyen kutyust szeretnék. Hogy megmutassam neki, hogy nálunk az ő boldogsága lesz a lényeg, meg rendes kaját kap és elvisszük orvoshoz is. És nem kell fialnia. Csak játszani fog, aludni, nagyokat sétálni. Lehet?
- Lehet, fiam. Lehet.

NEManya